Blog Detail

A  táplálkozás és az élelmiszerkérdés hosszú évtizedek óta eléggé ellentmondásos témakör. Meglehetősen befolyásolja e területet  a rengeteg információ, nézet, tapasztalat, kutatás, feltételezés és propaganda. Idővel ebből a sok együtthatóból egy nagy maszlag alakult ki és a hétköznapi ember tanácstalan egészségvédő táplálkozást illetően. A cikket PaedDr. Vlado Zlatoš Phd. szakíró egyik bejegyzése és a táplálkozástudomány kutatásában összegyűjtött saját tapasztalatok és nézetek alapján írtam. Tapasztalataim kapcsán  kiragadok ebből a nagy maszlagból néhány elég fontos tényezőt, amelyekkel ha egyet értetek, akkor egy új gondolatmenet alapján vásároltok majd be,  más szempontok szerint próbáltok meg táplálkozni és főzni,  más belátásotok lesz arról, hogy mi az egészséges táplálkozás. Utazásra felkészülni:)

Mik alkotják jelen korunk csúcsegészséges táplálékait?

Mára már rettentő sok étkezési irányzat van és mindenki mást tart egészségesnek. Vannak akik a vegetariánus vagy vegán étrendre esküsznek, vannak akik zónadiétáznak, nyers ételeket esznek, makrobiotikáznak vagy  az Atkins diétát követik. Az égvilágon semmilyen táplálkozási irányzatot nem követőknek is megvannak a saját meggyőződéseik az egészséges étkek terén. Esküsznek a csirkehúsra a különféle sajtokra zsír mellőzésére a reggeli fontosságára, teljes kiőrlésű termékekre stb. A reklámoknak és a médiának köszönhetően mára már mindenki tudja, hogy a gabonafélék és a teljes kiőrlésű termékek az egészségünk fenntartásában „rettentő fontos” szerepet játszanak. Erről tanúskodik az egészségügyi világszervezet által (WHO) hirdetett táplálkozás piramis is (arányaiban tekintve a bevitel legnagyobb részét gabonafélékből kéne fedezni) ami az ember evolúciós fejlődését tekintve egy abszolút sületlenség.

Erről ebben a cikkben írtam, kérlek olvasd el figyelmesen. A cikkben leírom hogy gyakorlatilag miért nem képezhetik a gabonafélék és a feldolgozott szénhidrátok ( kenyér, pékáru, tésztafélék, lisztből készült termékek, teljes kiőrlésű termékek stb.)  az ember étkezésének alapját.

A mezőgazdasági és teljes egészében az élelmiszeripari lobbi is hosszú távú propagandát folytat (sikeresen) annak érdekében, hogy minél több intelligens embert meggyőzzön. Ide tartozol te is ?

Konkrétumok felé közelítve, melyek nem kívánt anyagcserezavarhoz vezetnek.

Egy konkrét márkanevet hozok fel, mert ez alapján tudni fogjátok mely termékkategóriára gondolok. Ez a csodálatos marketing munkával felfuttatott BEBE keksz, amit az emberek többnyire egészséges reggeliként ítélnek meg és fogyasztják is. Sőt a gyermekek is fogyasztják. A BEBE keksz gyártója óriásit szakít, ez egyértelmű. Reklámcéllal szupermarketekben 100 négyzetméteres területeket kibérelni, felbannerezni, tv reklámokat fizetni nem olcsó mulatság.  Valóban azt gondoljuk, hogy ez az  50g/0,4-05 Euróért árult termék az egészségünkre jótékony hatással bír, és hosszantartó energiát nyújt?

Mi sem egyszerűbb annál, mint őrölt magot (sima liszt) , cukrot, olcsó növényi olajat, (állományjavítókat, színezőanyagokat, stabilizátorokat, térfogatnövelőket stb.) formába önteni, hőkezelni, csomagolni és forgalomba hozni. Az ehhez hasonló olcsó összetevőkből álló élelmiszerekből rengeteg van az üzletek polcain. Műzlik, gabonaszeletek, csomagolt croisantok, kekszek, extrudált-puffasztott termékek, corn flakes-ek, piskóták, tallérok, rudacskák  minden, ami gabonaféléből különféle feldolgozással és kezeléssel a boltok polcaira kerül.

Vegyük tudomásul, hogy a gabonafélék és az ide tartozó magvak legtöbbje az ember számára nem táplálék. Ezek a magvak (néhány fajtát kivéve) a madarak természetes táplálékai és az emberben kárt tesznek. A rost és a vitamintartalmat tekintve a zöldségek és gyümölcsök kb. 8xannyit tartalmaznak, mint a gabonafélék. Az ember rendkívül alkalmazkodó és hosszantartóan el tud vegetálni a gabonafélékben gazdag táplálékon. De vegyük tudomásul, hogy ez a hormonrendszer és a szénhidrát/zsír anyagcsere felborulásával jár. Az emberi szervezet függőjévé válik a gabonafélékből származó gyors glukóz (cukor) üzemanyagnak, ami elhízáshoz, mentális tompuláshoz, és civilizációs megbetegedésekhez vezet. Ez a felnőttekre és a gyermekekre egyaránt vonatkozik.

A gabonabiznisz kétségtelenül egy óriási üzlet. Az egyik legjobban profitáló üzletről van szó. Messzemenőleg egyszerűbb élelmiszert produkálni magvakból mint pl. húsokból, tojásból, tejtermékekből, vagy gyümölcscsel és zöldséggel üzletelni.

A lisztből vagy magvakból készültek nem romlandóak akár egy évig is a polcokon tarthatóak a hosszú szavatosságnak köszönhetően. Rettentő sok feldolgozási módszer, eljárás és olcsó adalékanyag áll a gyártók rendelkezésére, ami által filléres beltartalmi értékkel tudnak forgalomba hozni élelmiszereket. A megvezetett felhasználónak pedig tele a gyomra„homokkal“ amitől nem lesz egészséges teltségérzete és szervezete számára szinte semmilyen tápértéket nem nyújt az „étel“.  Pont ellenkezőleg…

Az efféle élelmiszerek rettentő finomak tudnak lenni és bizonyítottan függőséget okoznak. Függőséget, melyet ha nem elégítünk ki ( egyszerű szénhidrátok bevitelével) elvonási tüneteink vannak. Az anyagcsere zavara által a szervezet egyre gyakrabban fogja kérni az ilyen típusú élelmiszereket. Élelmiszeripari mérnökök vegyészek roppant precíz módon teszik addiktívvá az élelmiszereket. A megfelelően beállított só/zsír/cukor arány képes olyan természetellenes íz élményeket kiváltani az érzékelés központunkban, hogy miután ezeket megkóstoltuk, teljesen rácsavarodunk. Egy kegyetlen üzletről van szó ahol a védtelen emberek egészsége a tét. Természetesen nem kell félteni a tej vagy a húsipart sem, csak ők más módszerekkel vezetik félre a felhasználókat.

A gabonaipar  messzemenőleg a legjövedelmezőbb az összes többi élelmiszert produkáló szegmens közt. A lobbi rettentően hatásos és agresszív.  Bárhová nézek, minden irányból azt bizonygatják, hogy a gabona egészséges. Még dietetikus és szakavatott körökben is. Nem elég a média, tv, rádió, internet, újságok, orvosok, gyógyszeripar. Elég volt a félrevezetésből vizsgáljuk meg a dolgot közelebbről.

Gyakran hozom fel a metabolikus károsodás, metabolikus függőség problematikákat. Hogy mit is jelentenek ezek a fogalmak azt ebben a cikkben olvasd el figyelmesen.

Nem kell a csordával haladni, mindenkinek joga van egészségesnek lenni. Vásárolhatod te a világ legegészségesebb legtisztább körülmények közt termelt zabpelyhét is, a szervezeted akkor is csak ugyanúgy glukózzá alakítja és anyagcsere szinten nem a természetes és elsődleges üzemanyagot a zsírt fogod égetni, hanem a cukrokat.  Mondjon a propaganda bármit, az egészséged a saját kezedben van.  Táplálkozás terén rengeteg lehetőséged van, ne válaszd mindig a legegyszerűbbet.

Miről árulkodik a genetikánk

Az ember evolúciója sok millió éve tart. Az, hogy a nagyszüleink sok kenyeret fogyasztottak az nem azt jelenti, hogy ez volt a helyes. Valóban hosszú életkort értek el, de ahogy már mondtam az ember alkalmazkodik a környezethez, túlél szinte minden körülmény közt. Különbség van a vegetálás és a vitális öregkor között. Nézzünk csak körül, hogy manapság hány 60-70 év feletti ember teljesen egészséges és túlsúlytól mentes.

Sok ember képtelen felfogni, hogy az intelligenciánk és az agyunk teljesítménye legfőképp az egészséges zsíroknak köszönhető. A megnövekedett egészséges zsírbevitel (EPA, DHA) fejlesztette az embert azzá, ami ma is. Ezeket a zsírokat pedig nem csak halakból, zsíros magvakból, hanem tojásból, vadon élő állatok belsőségeiből és húsából nyerték.   

Kb. 2,5 millió évre tehető az időszak mikor az ember agytérfogata nőni és gyomra zsugorodni kezdett. Az emberelőd agytérfogata 350 cm3-ről indult és ez a térfogat megnégyszereződött. Az ember folyamatosan rájött arra, hogy a zsíros ételek meglehetősen több energiával látják el. Nem volt szüksége egész nap növényeket tömni magába, hogy túl tudjon élni, hanem a számára legkényelmesebbet választotta a húsokat, gyümölcsöket, zsíros magvakat. A zsír alapú üzemanyaghoz tökéletesen alkalmazkodott és nagy részben  ez is tartotta élete végéig egészségben. Természetesen a növénytáplálék nem maradt el, de a gyomortérfogat főleg ennek köszönhetően csökkent a rokon növényevő főemlősökéhez képest (csimpánz, gorilla stb.)

Állati eredetű forrásokból nyert plusz energia nélkül az emberi agy nem fejlődött volna a mai méretekig. A hús, (zsírok) és az állatvilágból nyert táplálékok formálták a genetikánkat azzá, ami ma is.

Fosszíliákból megállapították hogy miután az ember eszközei révén hatékonyabban tudott vadászni rettentő ütemben változott a genetikája és azzá fejlődött ami ma is. A természet kiformázta az testünket, belső működésünket, még messze azelőtt, hogy a civilizációnak vagy a letelepedésnek bármilyen jele is lett volna. Tehát még messze azelőtt, hogy az ember letelepedett termelő, mezőgazdász életet kezdett volna el élni. A mezőgazdaság és állattenyésztés gyökerei csak kb. 10 000 – 12000 évre nyúlnak vissza. Gondoljunk bele hogy ez csak kb. 200 emberöltőnyi időszak azzal a kb. 7 millió éves időtartammal szemben, ami alatt az hominidák a mostani homo sapiensé (mai ember) fejlődtek.

A mai ember ennek az evolúciónak az eredménye, és ha tiszteletben tartjuk azokat a táplálkozási szokásokat, amiket ők folytattak akkor szervezetünknek azt nyújtjuk, amire tervezve van. Az elődeink nem ismerték a szénhidrátokat abban a formában, ahogyan azt ma az ember fogyasztja nap, mint nap. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy olyan minőségű tápanyagok, mint évmilliókkal ezelőtt léteztek, mára már nincsenek. Ma csak tudatos módszerekkel és megfelelő tájékozottsággal juthatunk viszonylag jó minőségű táplálékokhoz.

Néhány tényező ….A múltból és napjainkban

• Az alap makrotápanyag igényeiket (fehérje, zsír, szénhidrát) állati eredetű forrásokból fedezték (főleg a paleolitikumban) Túlnyomórészt állati fehérje és zsír, míg a szénhidrátigény kizárólag zöldség és gyümölcs alapú volt. A gyümölcsfogyasztás legfőképpen a vadon termő bogyós gyümölcsökből származott.
• Az ételek évmilliókon át csakis a természetes formájukban voltak elérhetőek. Pontosan ezért kéne a táplálkozásunk legalább 80%-át nem technológiailag kezelt/feldolgozott természetes formában fogyasztani.
• A fogyasztott táplálék minősége (főként a fehérjék és a zsírok) a maihoz képest kimagasló volt. Az omega-3 zsírsavtartalom és arány a többi zsírsavval szemben 1:1-hez, max. 1:3-hoz volt. A mai táplálkozásban ez az arány gyakran 1:20 – 1:50 felé borul.
• Az állati eredetű fehérjéknek bizonyos minőségi kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy azok táplálóak és egészségmegőrzőek lehessenek. Pl. 100 g marha steak a szupermarketből kb. 9g telített zsírsavat tartalmaz, míg a bio körülmények közt tartott és táplált marha húsa ugyanennyi mennyiségben csak  0,9g telített zsírsavat tartalmaz. Mennyi bio húst kéne tehát elfogyasztani ahhoz, hogy a megfelelő zsírsavarányok felboruljanak? Akarva se tudnál annyit enni, hogy egészségkárosító legyen. A bio hús, belsőségek és tojás megfelelő arányban tartalmaznak (1:3) omega-3 zsírsavakat a többi zsírsavhoz viszonyítva. Nem utolsósorban a bio nem terheli le és nem szennyezi a szervezetünket a maiakban viszont  kémiai anyagok,  agresszív hormonok, és antibiotikumok lehetnek és általában vannak is.

• Az állati eredetű fehérjéket és tápanyagokat tekintve minden azon múlik, hogy milyen körülmények közt nevelkedett az adott állat. Az állatok természetes körülmények közt természetes táplálékukat fogyasztva stresszmentesen kell hogy éljenek, csak ebben az esetben számítanak nekünk megfelelő tápanyagforrásoknak.
• Higiéniailag tiszta, bio környezetben tartott szabad kifutóval ellátott, természetes napfénnyel érintkező, sokat mozgó állatok húsa és tojásai.
• A haltenyészetekben a halakat általában kémiai adalékokat tartalmazó granulátumokkal etetik és nagyon nagy százalékban fogyasztják saját ürüléküket is. A szabadon élő halak pedig toxinokat tartalmaznak. A megoldás a bio halfarmokról származó vagy az arktikus mélytengeri halászattal fogott halak, ahol a toxikus teher valószínűsíthetően alacsony. A kis méretű halak konzervált formában nem rossz megoldás, de nem lehetünk biztosak a származásuk helyében. Ha hal, akkor mindenképp válasszuk a kisebb méretű és fiatal halakat. Az a hal, amelyik rövid életet élt meg, (pár hónap- fél év ) sokkal kevesebb nehéz fémet tudott beépíteni a szervezete mint pl. egy több éves halé.

• Az elődeink a szénhidrátokkal csakis zöldségek ( leveles, gumós) és vadon termő gyümölcsök formájában találkoztak. Ez annyit jelent, hogy az élelem alkaikus (lúgos) hatású volt és rengeteg rostot tartalmazott. A gabonafélék átlagban a gyümölcsöktől 2x , a zöldségektől pedig 8x kevesebb élelmi rostot tartalmaznak.
• Az őseink egyetlen cukorforrása a méz volt, az is csak nagyon ritkán, mikor a méhek támadásától megmenekülve be tudtak gyűjteni egy kis mézet a faodvakból. Tehát a glikémiás teher minden adott ételben rendkívül alacsony volt a mostani  hagyományos ételeinkkel ellentétben.
• A felsorolt tényezők miatt célszerű minimalizálni az olyan ételeket amelyek bármilyen technológiai kezelésen átestek és nem bio eredetűek. Az ilyen élelmiszerek meglehetősen ösztrogenikus hatásúak ami egy súlyos hormonális probléma a napjainkban. A megelőzés érdekében fogyassz többet ezekből:

–  Brokkoli, karfiol, citruszfélék, omega-3 olajok,  bio minőségű fermentált tejtermékek ( kefír, joghurt, író), friss zsíros magvak, diófélék, avokádó, olívabogyó és a hidegen sajtolt olíva olaj (és ne használj fogamzásgátlót)

–  Ösztrogén  túltengést gátló fűszernövények továbbá: kamilla, kurkuma, oregánó, kakukkfű , zsája,  gyömbér.

–   Májat detoxikáló élelmiszerek: leveles zöldségek, gyümölcsök ( citrom, bogyósok, alma, papaya, ananás) zab , alkalmanként hüvelyesek, de semmiképp sem szója.

Egyre több felől hallani, hogy az állati fehérje káros.  Van ebben némi igazság?

Igen van. Manapság a fehérjebevitel mennyisége körül rettentő sok mendemonda kering. Ezek a fehérjére vonatkozó tévhitek főleg testépítő körökből származnak. Igen a fehérje valóban nagyon fontos a regenerációban és az izomépítésben/megtartásban. De tudomásul kell vennünk, hogy az emberi szervezet a fehérje 70%-kát újrahasznosítja.

Tehát a túl magas állati eredetű fehérje fogyasztás nem a legjobb döntés. Az emberi test fehérjetűrő képessége korlátozott  (izomtömegtől függ). Az emberek többségénél ez a mennyiség a teljes energiaigény 35%-kát alkotja. Kivételek természetesen vannak, mert a 0 és esetleg még a B vércsoportba tartozók fehérjetűrő képessége magasabb akár 45% is. A túl sok  fehérje azonban emésztési nehézségeket, hányingert, toxicitást (ammóniaképződés) és elvileg akár halált is okozhat. Ahogy azt feljebb említettem, a minőségen múlik. Elődeink húsfogyasztása nem volt túl magas. Kutatások szerint naponta 1, max. 2 alkalmommal fogyasztottak nagyobb adag ételt, ami  hústartalmú is volt. Általában az esti órákban ettek, nap közben szedegettek, gyűjtögettek és nagyon gyakran éheztek. Ehhez tökéletesen alkalmazkodtak. Inkább vadásztak le teheneket,vadlovakat vagy mamutokat, mert ezen állatok húsának fehérjetartalma 40% és az egészséges zsír pedig 60% volt. A nyulak, mókusok, madarak húsának fehérjetartalma sokkal magasabb, alacsonyabb zsírtartalom mellett. Ezért nem mindig a legjobb választás a túlzott fehér hús, baromfi  fogyasztás. Húsukból hiányoznak az egészséges zsírok a magas fehérjetartalom pedig toxicitáshoz vezethet. Mellesleg a nagyüzemi farmokon tenyésztett állatok húsának zsírsav arányai teljesen eltérnek a Bio húsokétól. Ezért nagyon érdemes fontolóra venni, ha húst vagy tojást fogyasztunk, az honnét származik, milyen minőségű is  valójában.

Gondolj csak bele, ha  nap mint nap eszel húst… nincs is ezzel baj. De milyen hús az ? Étterem: nem bio, szupermarket: nem bio, hentes bolt: talán találsz megfelelőt, Házi tenyészet: elmegy kategória, bio farm és vadászoktól származó húsok: legmegfelelőbb.

Amit még tehetsz, hogy a hagyományos köretek helyett válassz friss zöldségeket, melyek meggátolják a,  szabad gyökök képződését, és antioxidánsokban nagyon gazdagok.

Tehát nem minden arany, ami fénylik. A hús manapság nem igazán hús, a tojás nem igazán tojás. Minden élelmiszeren ott csücsül a kisördög, pontosan ezért kell a legkevésbé rossz utat keresned és rengeteg vegyes zöldséget, gyümölcsöt ( gyümölcs napi kb.2- 3 db.) fogyasztanod.

Lehet a végére úgy érzed nem is árultam el hogyan tudj egészséges maradni, és hogy lehess gazdaságosabb amellett, hogy bio ételeket eszel. Azt, hogy a bio táplálkozás végeredményben miért is olcsóbb mint a hagyományos leírom neked egy következő cikkben. Viszont remélem, hogy miután ezt a cikket elolvastad, nem hagyod magad annyira befolyásolni az ipar által. Nekik a profit a lényeg, nem a te egészséged. Tájékozódj továbbra is és ne feledd „nem tudod hogy vagy, ha nem tudod hogyan lehetnél“. Kezdj el bevezetni új szokásokat melyek a hasznodra válnak. Szorítok neked…

felhasznált irodalom: www.vladozlatos.com,