A hormonrendszer és anyagcsere károsodás jellemzése és fő okai 1. rész

post-featured-image

A hormonrendszer jellemzése egyszerűen.

Testünket a legnagyobb sakkban tartó szigorú parancsnokokról van szó. Ők a mi hormonjaink. A hormonok adják ki a parancsokat a sejtjeinknek, hogy mitévők legyenek. A sejteket tehát a hormonok utasítják  munkára: égess zsírt, raktározz zsírt, égess cukrokat, raktározz cukrokat (glikogén), légy éhes, érezz jóllakottságot stb. Természetesen rengeteg élettani funkciót befolyásolnak még, de minket most legfőképpen a felsoroltak érdekelnek.

A hormonjainkat a belső elválasztású mirigyek és a zsírszövet termeli. Táplálkozástani megközelítésből ami az egyensúlyt fel szokta borítani, az zsírban termelődő leptin nevű hormon. Ebből kifolyólag meghatározó módon befolyásolja a testzsírszázalék  a hormonműködést. Energiaszükség esetén a leptin jelzi az agynak, hogy éhségérzetet kell kiváltani, és nem utolsó sorban azt is mikor hagyjuk abba az evést (teltségérzet).

13%  testzsírszázalék alatti sovány hölgyek leptin szintje kórosan alacsony és a havi ciklusuk is rendszertelen. Az optimális a 15-20% testzsírszázalékig (férfiaknál 15%-ig) .  A 20% feletti arány mellett  a mért leptin szint már általában magas, ekkor gyakran érzünk természetellenes éhséget édes/sós ételek iránt a fogyás gyakorlatilag lehetetlenné válik. Egy dominó effektus indul be. A megemelkedett leptinszint magas inzulinszintet, ösztrogénszintet, alacsony növekedés és melatonin hormontermelődést is magával von. A sejtek egyre érzéketlenebbek az állandó magas hormonjelenlét miatt, és kialakulnak a leptin és inzulinrezisztencia nevű komoly anyagcserekárosodások. Ezek a diagnózisok még visszafordíthatóak, viszont a cukorbetegség előszobájaként szokták őket említeni. A leptin a leírtak mellett még sok mindent befolyásol de működése nem gyógyszerekkel, hanem csakis egy módon, a táplálkozás által hozható rendbe.

Hogy a vérünkben milyen hormonok keringjenek azt a táplálkozásunk befolyásolja. Fogyaszthatjuk mi a világ legtisztább, legorganikusabb élelmiszereit, de ha azok nem az optimális arányban és megfelelő időben kerülnek az emésztőrendszerünkbe, akkor bizony  a fentebb leírt hormonális károsodásokat, hormonrendszer felborulását válthatják ki.

Hogyan tudjuk a táplálkozásunk által rendbe hozni a sérült hormonrendszerünket, azt a cikk 2. részében fogom leírni.

Anyagcsere (metabolizmus) károsodás egyszerűen

Minden embernek van egy precíziós szerkezet a birtokában, ami rendkívül érzékeny a külső hatásokra. Ez a szerkezet csakis úgy működik kiegyensúlyozottan, ha a használati utasításokat betartjuk ( megfelelő táplálékok, megfelelő gyakoriságban és mennyiségben).  Ez a szerkezet az anyagcsere, ami csakis az optimális táplálkozás által tud megfelelően működni. Mivel olyan korban élünk ahol már szinte senki nincs tisztában azzal mi az önmaga használati utasítása, így hát fogyasztunk mindent az étvágyunk és a felkínálkozó roppant szennyezett táplálékkörnyezet szerint.

Minél jobban eltérünk a nekünk optimális táplálkozástól ( használati utasítás) a precíziós szerkezetünk annál jobban sérül minek a következményei az elhízás, cukorbetegség, metabolikus szindróma, megtört egészség, felborult hormonegyensúly, ingadozó energiaszint stb.

Lehet az anyagcsere károsodása kezdeti fázisban, vagy előrehaladottban. Hogy mennyi ideig tart valaki sérült anyagcseréjét megjavítani azt nehéz megmondani. Szükséges lenne tudni a  metabolizmus károsodásának stádiumát (kortizol profil, inzulinérzékenység labor – homa index, gyulladás markerek vizsgálata, pajzsmirigy hormonk, stb.)  hogy a megfelelő útmutatás létrejöhessen. Pontosan ezért nagyon fontos a területen tájékozódni és nem csak tudatlanul össze-vissza próbálkozni mindenféle ostoba diétákkal, mert okozhatunk magunknak akár olyan metabolikus katasztrófát is, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár (pl. cukorbetegség).

 

Akkor pontosabban mi is zajlik bennünk ha anyagcseréről beszélünk?

Az anyagcsere egyensúlyáról és optimális működéséről akkor beszélünk ha szervezet nem függ a cukroktól (glükóz). A szervezetünk két féle üzemanyagon működik cukron és zsíron (zsír alapú metabolizmus vs cukor alapú metabolizmus- zsír/szénhidrátanyagcsere).

A szervezet teljesen eltérően működik akkor ha a sejtjei 100%-ig cukrot használnak (beleértve az agyat) és teljesen eltérően ha csak 25% ban függenek a cukroktól (előrehaladott zsír anyagcsere stádium). Az evolúció során teljesen alkalmazkodtunk ahhoz, hogy ha semmi szénhidrátot sem vennénk magunkhoz, akkor is túlélnénk a glukoneogenezis folyamat segítségével. Tény, hogy a zsír felhasználását az éhezéssel és az ebből adódó alacsony inzulinszinttel érhetjük el, de nagyon fontos tisztában lenni a böjt/koplalás időtartamával. Ismét itt lyukadunk ki . Ha tájékozottság nélkül koplal valaki az optimálisnál hosszabb ideig, akkor több kárt okozhat magának mint gondolná. Belassul az anyagcsere, tartósan magas kortizolszint, inzulinrezisztencia, katabolikus folyamatok indulnak be, borul a hormonrendszer.

A cikk második részében írok arról hogyan ismerhető fel a sérült metabolizmus. Arról, hogy milyen óriási előnyei vannak a zsír alapú metabolizmusnak. Arról hogy miért nem természetes üzemanyag az ember számára a szénhidrátokból nyert glukóz/cukor. Érdekes dolgok fognak kiderülni és előfordulhat, hogy felismersz néhány jelet amit magad is tapasztalsz. Természetesen szó esik majd arról, hogy milyen lépésekkel hozható rendbe a probléma.

Addig is tájékozódj, kérj tanácsot, majd csak utána cselekedj…