A számok azt mutatják, hogy naponta már több mint 1 kilónyi szemetet termelünk. Egész pontosan valahol 1,3 Kg körül jár ez a mennyiség. Ez bizony nem lebomló hulladék, meg környezetbarát mocsok. Ennek túlnyomó része műanyag és egyéb nagyon lassan lebomló hulladék amit ha nem hasznosítanak újra akkor még 50 vagy 100 év múlva is itt lesz és károsítja környezetünket. Ezen a linken egy jól ábrázolt legörgethető idővonal mutatja azt, hogy miként változik a klíma a föld nevű bolygón. Ugye észrevetted, hogy már nincs tavasz, nyár, ősz, tél? Már csak egy enyhe tél van és egy egyre elviselhetetlenebbül forró nyár. Nem a szeméttermelésre akarom visszavezetni mindezt mert sokkal inkább az iparosodás és a CO2 kibocsátás a ludas, de Te mint egyén csakis úgy tudsz tenni a jó érdekében, hogy figyelsz ezekre. Tehát kevesebb műanyagszemetet termelsz, kevesebbet autózol, nyitottabb vagy az elektromos megoldások felé és szemléletmódot váltasz. Ne fussunk fejjel a falnak én úgy gondolom. Bár ezt a folyamatot már megállítani úgy sem tudjuk de lassíthatunk rajta némileg.
A cikket Melisek Blanka írta aki műanyagmentességből valahol a fekete öves szint közelében jár és már másodjára csatlakozott a műanyagmentes július mozgalomhoz. Fogadd érdeklődéssel az ő írását és tapasztalatait. Figyeld meg, hogy mit tudnál beilleszteni Te is az életmódodba.
A nemzetközileg kikiáltott műanyagmentes július kihívás arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a felesleges egyszerhasználatos műanyagokat hagyjuk el az életünkből. Immár másodízben én is csatlakoztam a kezdeményezéshez, és a mindennapjaimból teljes odafigyeléssel megpróbáltam elhagyni ezt a környezetre oly káros anyagot.
Melisek Blanka vagyok, átlagos életet élő huszonéves, aki a kihívás nélkül is törekszik a szemetese tartalmát csökkenteni. Az életemben a szelektív hulladékgyűjtés már régebb óta jelen van, kezdetben általam a sárga konténerbe csak a PET-palackok kerültek, de amióta felismertem, hogy mi minden van műanyag csomagolásban, azóta ezek mindegyikét oda gyűjtöm. A műanyagmentes júliusban részt venni egy következő lépcsőfok volt, nem ment volna egyik napról a másikra, és így is akadtak nehézségek.
A legnagyobb feladat alternatív lehetőségeket találni a már megszokott dolgokra, majd ezeket alkalmazni is. A nejlon zacskók használatát sikerült már előző években kiiktatni az életemből. Helyettük Vidu által készített zsákokba teszem a zöldségeket és a gyümölcsöket, a pékárut vászonszütyőkébe, a bevásárlást pedig fonott kosárban hozom haza. Problémát a csomagolt termékek jelentik, hiszen ezek többsége műanyagban van. Ám mindenre van más lehetőség. Joghurtot lehet venni üvegben, de akár saját maga is elkészítheti az ember, olívát konzerv helyett üvegben, zabpelyhet, rizst, cukrot, sót papírcsomagolásban, szalámit otthonról hozott dobozban.
Drogériai termékek közt a tusfürdőt már régebben lecseréltem szappanra, de műanyag flakonos sampon helyett is hajmosásra alkalmas szilárdsampont használok. Ezeket vagy papírborításban szerzem be vagy mindenféle csomagolás nélkül. Azért, hogy ne hozzak létre felesleges hulladékot, mosható verziót szereztem be az arctisztítókorongokból és a menstruációs időszakban használt betétből is. Az utóbbit felváltva használom az intimkehellyel, ami akár 10 évig is működtethető. Az egyik legkedveltebb újdonság, amit az idei július hozott az életembe, az a fogtabletta. Az érsekújvári csomagolásmentes drogéria játékán nyertem, ám annyira szerettem, hogy ezután vásárolni is fogom. Fogkefém kukoricakeményítőből készült, de van olyan márka is, amelyik a műanyagból készült fogkeféjét az elhasználtság után begyűjti, majd iskolák számára szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas dobozokat gyárt belőle, tehát újra feldolgozzák. Legnagyobb nehézséget számomra ezen a területen a sminkek okozzák. Sajnos még nem sikerült átállnom teljes mértékben környezetbarát csomagolású készítményekre, de amikor van választási lehetőségem, akkor az újrahasznosíthatót választom. A műanyagot azért nem szeretem ebbe a kategóriába sorolni, mivel csak nagyon csekély százalékából lesz valami új.
A mindennapi élet során is szeretek az ökotermékek mellett dönteni. Az idei nyaram legnagyszerűbb felfedezése a mosogatáshoz használt luffatökből készült szivacs. Akár saját magad is termesztheted, utána már csak szárítást és pucolást igényel, de a kényelmesebbek megvásárolhatják boltban. A szemétkosarat újságpapírral bélelem ki mint, ahogy édesanyámtól láttam gyermekkoromban. A mosáshoz mosódiót, mosószódát használok, a foltokat pedig marhaepeszappannal tüntetem el. Öblítőnek ecetet keverek össze vízzel és illóolajokkal. Sajnos az ecetet PET-palackban veszem, de a 20%-os koncentrátumú több ideig bírja. Orrfújáshoz textilanyagú vagy papírdobozban kapható zsebkendő a legjobb választás. Legnagyobb szomorúság számomra, hogy a komposztálható biohulladékra még nincs jó megoldásom, így ezek a kommunális szemetesben végzik. Léteznek lakásban is tárolható komposztáló edények, ennek beszerzése még várat magára. Egy másik alternatíva lehet, hogy családi házban élő, komposzttal rendelkező ismerősökhöz visszük el.
A műanyagmentes életemet viszonylag könnyíti, hogy szeretek helyi termékeket vásárolni, mind zöldségből és gyümölcsből, mind hús- és tejtermékekből, de a kozmetikai cikkekből is. Ezeket a piacon, a hentesnél, kisebb boltokban vagy magától a készítőjétől szerzem be. Hozzájuk saját dobozzal vagy organikus zacskóval érkezem. A nagyobb városokban lakók életét megkönnyítik az egyre nagyobb számban megjelenő csomagolásmentes boltok. Ezekben az árucikkeket mindenki a saját maga által hozott edényben, dobozban, befőttes üvegben, szalvétákban viheti haza. Akik pedig távolabbi helyen élnek, azok néhanapján tehetnek nagybevásárlást az áruházakat elkerülve ilyen boltokban. Szerencsére a nagyobb üzletláncok is felfigyeltek a problémára, és némelyik igyekszik hozzájárulni a műanyagmentes vásárláshoz. A pénztáraknál megjelentek papír-és vászontáskák, a pékáruknál többször használatos zsákok. Valamint már a minisztérium is lépéseket tett, ugyanis 2021-től betiltották az egyszer használatos műanyagok árusítását. Hurrá!
Nehézséget okoznak és odafigyelést igényelnek a különféle szolgáltatások. Például a limonádékat és a koktélokat rendszerint szeretik műanyag szívószállal ellátni, de a fagyikba is néhány helyen automatikusan raknak színes kiskanalat. Rendezvényekre és fesztiválokra szoktam magammal hordani saját poharat, de van úgy, hogy tányért és evőeszközt is. Amennyiben otthon felejtem, akkor vagy nemet mondok, vagy a legjobb megoldást választom ki. Előfordult már, hogy megvártam, amíg a barátnőm elfogyasztotta az italát, majd ugyanabból a pohárba ittam én is. Mindenkit szoktam buzdítani arra, ha már muszáj megvennie a műanyag poharas italt, akkor legalább a következő fordulónál ne kérjen újat, hanem ugyanabból fogyasszon. Így már ő is hozzájárult, hogy kevesebb hulladék legyen a Földön. Gondoljunk csak bele, ha lenne egy olyan nap, amikor mindenki két műanyag szeméttel kevesebbet dobna ki, akkor kb. 14 milliárddal kevesebb hulladék terhelné a Földet.
A műanyagmentes júliusból hipp-hopp átcsusszantunk a szívószálmentes augusztusba. Visszatekintve az előző hónap nehézségeire és sikereire, ez nagyon egyszerű lesz. Csupán a pincéreket kell figyelmeztetni minden rendelésnél, hogy szívószál nélkül kérjük az italunkat. Engem boldoggá tesz, hogy a környezetemben sok emberen látom az igyekezetet a változtatásra. Bízom benne, hogy egyre többen leszünk, és az utódainknak majd tudjuk nyugodt szívvel azt mondani, hogy mi mindent megtettünk, hogy tisztább világban éljenek. A műanyagcsökkentett napok nálam tovább folytatódnak. Remélem, hogy tudtam pár hasznos tippet adni.
